Három megdöbbentő kép és egy levél

Drága kicsi Mike!

Azt reméltük, augusztusban találkozunk veled először, de tegnap találkoztunk. Apukád és én szeretnénk elmondani az embereknek azt, aminek tanúi lettünk, amit megláttunk és megtapasztaltunk Istenünkből.

g9934

Március 1-jén, pénteken rövid rutinvizsgálatra mentem (majdnem 15 hetesen), ahol megtudtam, hogy megvagy, de úgy tűnik, nem dobog a szíved. Egy órával később a kórházban komolyabb ultrahang-vizsgálat erősítette meg a tényt. „Itt a baba feje, itt a teste – de sajnos nincs szívhang, valószínűleg már jó néhány napja.” Kedvesen mosolyogtam, elismerve, hogy ez számomra is nyilvánvaló. Nincs mozgás a képernyőn. Magyarázatra nincs szükség, nem is adnak.

Tegnap, szombaton, március 2-án jöttünk vissza a kórházba, hogy megszüljelek. Dél körül indítottak, és délután 3 óra körül ugyanolyan hihetetlen élményben volt részünk, mint négy édes gyermekünk születésekor, akiket végig kihordtam (és akikre az elmúlt két napban barátaink voltak kedvesek vigyázni).

Kibújtál a méhemből, és „tökéletesen megformált” voltál (kisfiú!). Miniatűr, fejlődő részletekben ott volt az egész tested: kezek, lábak, lábfejek, lábujjak, ujjak, fül, orrlyukak, száj, ajkak, nagy szemgödrök, kulcscsont, bordák és még sok látható és láthatatlan testrész. „Csodálatosan megalkotott” voltál, nem győztünk ámulni, micsoda mestermű egy ilyen csöppnyi ember. Kilenc centiméternyi* hosszúságban egy embert láttunk magunk előtt. Egy személyt. Egy életet. TE a Teremtődről tanúskodtál, és róla tettünk tanúságot mi is. A nővérek egyetértettek és ámultak.

g9932

A Szentírás nagy áldás most az életemben, mert ez áll benne: „Te alkottad veséimet, anyám méhében te szőtted a testem. Áldalak, amiért csodálatosan megalkottál, és amiért csodálatos minden műved. Lelkem ismered a legmélyéig, létem soha nem volt rejtve előtted. Amikor a homályban keletkeztem, és a föld mélyén elindult életem, szemed már látta tetteimet, s könyvedben mind felírta őket. Meghatároztad napjaimat, mielőtt még egy is megjelent belőlük.” (139. zsoltár 13–16)

Az orvosi zárójelentés szerint az életed majdnem 14 hetesen ért véget. Ezek voltak Istentől meghatározott napjaid, s miközben szomorúan búcsúzunk tőled, életed áldás lett számunkra. Csöpp tanító voltál, akit Isten fenséges módon használt.

g9931

Az utóbbi hetekben Jason és Nick (akik nagyon örültek, hogy a családunkba érkezel, és fel sem merült bennük a gondolat, hogy esetleg lány is lehetsz, lol) Mike-nak kezdtek hívni. Nem tudom, végül mi is ezt a nevet adtuk volna-e neked, de amikor tegnap a nővér megkérdezte, szeretnénk-e nevet adni a babának, mindketten úgy éreztük, hogy a „kicsi Mike” megfelelő. Hálás voltam, hogy figyelmes bátyáid előre kigondolták.

A Michael név azt jelenti: „ki olyan, mint az Isten?”. Izajás 40. fejezete jut eszembe, amit egész héten olvastam (mielőtt megszültelek, nem tudva, mi fog történni), így – hála neki – tudtam/tudom a választ, és nagy bizalommal hirdethetem: Istenhez senki sem hasonló. Senki más nem szab határt a tengernek. Senki más nem számlálja meg a csillagokat. Nincs más, aki semmivé teszi az uralkodókat. Nincs más, aki hozzá hasonlítható. Nincs más, aki soha nem lankad. Nincs más, aki életet teremt az anyaméhben. Nincs más, aki fenntartja az életet az anyaméhen kívül. Ő az, aki meghalt a bűnökért, ő az igazi tanácsadó, ő uralkodik mindenek fölött!

Nélküled térünk ma haza, de nem felejtünk el. Néma hangod tegnap hangosan kiáltott. Azt kiáltotta újra meg újra: „Nincs más olyan, mint a te Istened, édesanyám! Nincs más olyan, mint a te Istened, édesapám! Nincs más, aki megtehetné, amit ő cselekszik. Ő formált meg engem, ő fog megőrizni titeket, ő az Isten, aki gondoskodik.”

Kicsi Mike, szeretünk téged! Az életed fontos volt, és jól élted. Találkozni fogunk!

Édesanyád és Édesapád
(meg Jason, Nick, Kylie és Lincoln)

* 3,5 inch

Christianae  (LifeSiteNews)