Lelkiismereti típusok – melyikhez tartozol?

Minden ember szívébe vésett parancs: jót tegyél, rosszat ne tegyél! A különbségtétel nem mindig könnyű. A világ sokszor egészen mást mond jónak és rossznak, mint szerető Istenünk törvényei. A lelkiismeret iránytűje eltéríthető. Ezért fontos, hogy óvjuk és helyesen formáljuk a lelkiismeretünket. Felelősek vagyunk a lelkiismeretünkért!

g9974

„A saját lelkiismeretemet követem”, „Ilyen vagyok, így kell tennem”, „Így érzem helyesnek”. Óvatosnak kell lennünk az ilyen megfogalmazásokkal, nehogy – Benedek pápa kifejezésével – a „relativizmus diktatúrájába” sodorjanak, ahol mindenki a saját érzéseit tekinti irányadónak, a világ divatjait követve, ahelyett, hogy az élő Igazságot, Krisztust keresné és hozzá igazítaná a lelkiismeretét.

A lelkiismeret torzulhat, ha nem neveljük megfelelően. Az Istentől kapott szabadsággal visszaélve elnyomhatjuk, sőt ki is ölhetjük. A bizonytalan lelkiismeretnek több fajtája létezik; egyesekben több típus keveredik. Ha felismerjük az esetleges torzulásokat, könnyebb kiigazítanunk azokat, hogy Isten kegyelmével helyes, egészségesen érzékeny lelkiismerethez juthassunk.

Íme a lelkiismeret típusai:

1. TÉVES

Tévedéssel, hamissággal, önáltatással fertőzött lelkiismeret. Sokaknál akadnak vakfoltok a lelkiismeret formálása terén, még az igazi életszentségre törekvők közül is.

2. ELHANYAGOLT

Ennek az embernek egykor helyes lelkiismerete volt, ami megfelelő nevelés híján, szellemi és lelki tunyaság folytán elhomályosult. Téves elgondolások, önigazoló ideológák lepték el. Olyan ez a lelkiismeret, mint egykor szépen rendezett, virágos, gyümölcsöt termő kert, ahol a kertész fél évre szabadságra ment, és visszatérve azt tapasztalja, hogy a kertet felverte a gaz. A lelkiismeretet művelni kell, különben akárcsak a kert, megtelik az erkölcstelenség gyomjaival.

3. LAZA

Ebben a lelkiismeretben alig van már világosság, csak halvány fény pislákol. Az ilyen embernek csak a legsúlyosabb bűnök miatt van lelkiismeret-furdalása. Milyen gyakran elhangzik: „Jó ember vagyok; nem ölök, nem lopok.” Jó kifejezője ez a mondat az ilyen típusú lelkiismeretnek, amely oly sok gyarlóságot észre sem vesz. Minél távolabb megyünk a fénytől, annál kevésbé tűnik fel a kávéfolt a fehér ingen…

4. ELNYOMOTT

Isten szüntelenül megtérésre hív, de sohasem erőlteti ránk magát. Szabad akaratunkkal visszaélve elnyomhatjuk a lelkiismeretünket és elutasíthatjuk Istent. Példa rá Dávid király, aki házasságot tört és gyilkolt, s bűne rút valóságát egészen addig tagadta, míg Isten Nátán próféta által fel nem ébresztette a lelkiismeretét. Szintén bibliai példa a Dániel könyvében szereplő két kéjsóvár vén, akik a szép Zsuzsannát megkívánva „szemüket lesütötték, hogy ne lássák az eget”.

5. AGGÁLYOS

Ez a lelkiismeret beteg, torz. Ott is bűnt lát, ahol nincs, vagy aránytalanul felnagyítja annak súlyosságát. Előfordulhat, hogy valaki aggályosságtól szenved, s közben észre sem veszi ténylegesen súlyos bűneit. Szent Maximilian Kolbénak és Lisieux-i Szent Teréznek is volt olyan időszaka, amikor aggályosságtól szenvedett. Szent Ignác is súlyos aggályokkal küzdött megtérése és életgyónása után. Mi a kiút? Az engedelmesség. Az aggályos lelkiismeretű embernek különösen fontos, hogy őszinte legyen gyóntatójához, engedelmesen kövesse tanácsait, illetve segítő szakemberhez forduljon. Másként nem szűnnek a kínzó gondolatok.

6. KÉTES

Az ilyen ember nem talál világos választ egy erkölcsi kérdésben. Lehet, hogy két lehetőség közül kell választania, és úgy érzi, mindkettővel bűnt követne el. Alapelv, hogy kétes lelkiismerettel ne döntsünk; ne kockáztassuk, hogy bűnnel megbántsuk Istent. Mi a megoldás? Tanácsot kérni gyóntatótól, lelkivezetőtől vagy egy jó erkölcsteológia-könyvben (pl. itt vagy itt) utánanézni, mi lehet az adott erkölcsi probléma megoldása. Egy biztos: Isten sohasem taszít bűnbe. „Hűséges az Isten, erőtökön felül nem hagy megkísérteni, hanem a kísértéssel együtt a szabadulás lehetőségét is megadja” – írja Szent Pál.

7. KIÉGETT

Isten minden embernek adott lelkiismeretetet. Ám ha valaki nem műveli a lelkiismeretét, ugarrá válhat, erkölcsi gyom lepheti el, végül teljesen kiéghet. Egy nőnek 28 abortusza volt. Az elsőnél még lehetett lelkiismeret-furdalása, a másodiknál is, de már enyhébb. A harmadiknál egy halk hang még kitartóan kérlelte, hogy bánja meg a bűnét és bízzon. A tizedik után azonban biztosan elhallgattatta. Az ember megölheti a lelkiismeretét. Újra meg újra elköveti a bűnt, vagy egyre súlyosabbat, elutasítva Isten hívását, hogy térjen meg – s a lelkiismeret kiég, elhal.

8. BESZENNYEZETT

A lelkiismeretet beszennyezték az állandó, ismétlődő bűnök. Isten kegyelmének fénye nem hatol belé; vétke megszokássá, megrögzöttséggé, rabszolgasággá válik. Az ember akár bele is szerethet a bűnébe, és elvetheti magától Isten szeretetét. Jézus mondta, hogy aki vétkezik, a sötétséget választja a világosság helyett.

9. BŰNTUDATOS

Ez rendjén van, amennyiben helyes a lelkiismeret. Ha szőnyeg alá söpörjük a bűnt, azzal nem oldjuk meg a problémát, csak súlyosbítjuk. Attól, hogy bekötözünk egy sérülést, még nem biztos, hogy meggyógyul. A gyógyuláshoz fertőtlenítésre, orvosi kezelésre van szükség. A bűntudatos lelkiismeretnek szembe kell néznie vétkével, alázattal beismernie, meggyónnia és bíznia Isten irgalmában. Shakespeare művében Lady Macbeth állandó kézmosása a mardosó bűntudat megnyilvánulása. A világ összes tengerének vize sem képes megszabadítani a bűntudattól, csakis Isten végtelen irgalma.

10. EGÉSZSÉGES, HELYES

Valamennyiünknek ilyen lelkiismeretre kellene törekednie. Ez a lelkiismeret helyesen reagál a tettekre. Ha erényesen cselekszik, a lelkiismeret békével telik el. Ha rosszat tesz, szomorúság és lelkiismeret-furdalás fogja el. Mindkét állapot az egészséges, helyes lelkiismeret megnyilvánulása.

11. ÉRZÉKENY

Az egészséges, helyes lelkiismeret fölött, azon túl jelenik meg az érzékeny lelkiismeret. Az ilyen ember őszintén törekszik az életszentségre, irtózik a bűn bármely formájától és mértékétől. Sőt még többre vágyik: hogy egészen az Úré legyen és mindenét neki adja. Igyekszik a Szentlélek legfinomabb késztetéseit is észrevenni és azonnal nagylelkűen követni. Ha nem sikerül, a Szentlélek gyengéden, de határozottan figyelmezteti. A megszentelődés alapjában azon múlik, figyelünk-e Isten sugallataira és készségesen követjük-e azokat.

12. MEGVILÁGOSULT

Az ilyen lelkiismeretre Isten világossága árad. A lélek a legtisztább forrásokból táplálkozik: Isten igéjéből, az Egyház megnyilatkozásaiból, az egyházatyák, pápák, szentek írásaiból és életpéldájából.

EGY HASONLATTAL ÖSSZEGEZVE:

Képzeljük magunkat egy déli fekvésű szobába egy verőfényes nap delén. Zárva vannak a spaletták és az ablak, a roló leeresztve; a szobában teljes sötétség. Azután résnyire nyitják a külső spalettákat és kissé feljebb húzzák a rolót: napfény szűrődik be, felsejlenek a tárgyak körvonalai. Majd félig nyitnak mindent: a tárgyak láthatóvá válnak, bár a részletek még homályosak. Végül egészen kitárják az ablakot és felengedik a rolót. Dél van, napfény ömlik a szobába. Az asztal, a szék, az ágy minden apró részlete, de még a levegőben szállongó porszemek is tisztán kivehetők. Adja Isten, hogy a mi lelkiismeretünk olyan legyen, mint ez a szoba: nyitott az isteni napfényre, az Igazság világosságára!

párKatt.hu (Forrás: fatherbroom.com)

Kapcsolódó: Tíz jó tanács aggályos lelkiismeretűeknek