Ha Isten mindent tud…

Isten tudásáról gondolkodva óhatatlanul nehézségekbe ütközünk. Az egyik legkézenfekvőbb: „Ha Isten mindent tud, akkor mindenkiről tudja, mi fog vele történni. Azt is tudja, üdvözülni fogok-e vagy elkárhozom. Tehát előre el van rendelve a sorsom.”

g9983

Ezt az érvelést már néhány évszázaddal ezelőtt alkalmazták, és keleti népek filozófiáiban is megjelenik.

Hogy megértsük Isten tudását, különbséget kell tennünk előre tudás és előre elrendelés között. A kettő nem ugyanaz. Isten előre tud mindent, de nem rendeli el előre a sorsunkat saját akaratunktól és érdemeinktől függetlenül.

Tegyük fel, hogy tőzsdeszakértő vagy, és a piaci viszonyok alapos ismerete alapján megmondod, hogy egy bizonyos részvény értéke tíz százalékot fog emelkedni a következő hat hónapban. Mondjuk, hogy hat hónap múlva csakugyan tíz százalékkal többért adják el. Vajon te okoztad és te rendelted el előre, hogy így történjék? Nemde más hatások is közrejátszottak a kiváló tudásodon kívül?

Még konkrétabban:
Amerika korai, gyarmati időszakában egy farmer vásárolni indul a városba, ám csakhamar visszafordul. Hazaérve mondja a feleségének, hogy otthon felejtette a puskáját. A feleség, aki az előre elrendelés (determinizmus) következetes híve, így felel:
– Vagy az van elrendelve, hogy lelőjenek az indiánok, vagy az, hogy ne lőjenek le. Ha az van elrendelve, hogy lelőjenek, akkor úgysem veszed hasznát a puskának. Ha meg az, hogy ne lőjenek le, akkor nem lesz rá szükséged.
Mire a férj:
– Tegyük fel, hogy az van elrendelve, hogy lelőjenek az indiánok, de csak akkor, ha nincs nálam a puskám…

Fulton J. Sheen: Life is Worth Living (3.)