Minden ünnep a családi összejövetelek időszaka. Ha egyedül vagy, nem biztos, hogy könnyű szívvel várod.
Még mindig nem teljesült az álom, hogy megtaláld az Igazit. Ilyenkor a munkahelyi és családi ünnepségek gondolata keserűséget, irigységet ébreszthet, elszomoríthat, hiszen újra csak magányosságodra emlékeztet.
Hadd javasoljak egy módszert, amellyel mindezt megfordíthatod! Az ünnepek remek alkalmat adnak a szeretetképesség erősítésére. Ha erősödsz a szeretetben, felkészültebb leszel, amikor eljön az Igazival való találkozás.
Szent Teréz anya nagyon bölcsen mondta: „Az a fontos, hogy szeressünk, és ne fáradjunk bele. Hogyan is ég a lámpás? Úgy, hogy lángját folyamatosan táplálják az olajcseppek. Mik az olajcseppek a mi lámpásunkban? A mindennapi élet apró mozzanatai: a kitartás, egy-egy biztató szó, másokra gondolás…”
Nagyon jó tanács ez azoknak, akik félnek a közeledő ünnepektől, mert egyedül vannak. Ha egy pillanatra magad elé képzeled a közeledő ünnepnapokat, vajon mely pillanatok lesznek a legnehezebbek? Amikor egy nemrég házasodott, boldogságtól sugárzó családtaggal találkozol? Amikor egy rég nem látott rokon megkérdezi, hogyhogy még mindig egyedül vagy? Amikor össze akarnak boronálni valakivel, aki „tökéletesen hozzád illik”? Amikor valaki tapintatlanul humorizálni próbál a helyzeteddel? Vagy egyik sem, csak úgy érzed, nem bírsz ki egy újabb összejövetelt úgy, hogy még mindig nincs kit bemutatnod a többieknek?
Bezárkózni és távolságot tartani könnyű és talán fájdalommentes, de nem edzi a szeretetképességet. Talán úgy érzed, e pillanatban inkább neked van szükséged gyengéd szeretetre, és ebben bizonyára igazad is van. De mennyivel nagyszerűbb és szebb lenne, ha félre tudnád tenni ezeket az érzéseket, és a többiek felé tudnál fordulni!
Az a fontos, hogy szeressünk, és ne fáradjunk bele.
Teréz anya szerint a szeretet egészen apró dolgokban nyilvánul meg. Igen, azokban, amiket sokszor észre sem vesznek. Amikor elviszed valakinek a piszkos tányérját, ha már úgyis felállsz az asztaltól. Amikor kérés nélkül kiviszed a szemetet. Amikor türelmesen végighallgatod a nagynénéd szóáradatát. Amikor nem sajnálod az időt kamasz unokaöcsédtől, aki bizony rászorul a tapasztalatodra és a tanácsaidra. Apró dolgok. És valójában sohasem maradnak észrevétlenek, hiszen mennyei Atyád látja, és egyedül ő számít.
Egyszer egy családi összejövetelen nagyon-nagyon elhagyatottnak éreztem magam. Odamentem, ott voltam, aztán eljöttem, de nem igazán vettem részt a családi együttlétben. Utólag nagyon sajnálom, mert az egyik kedves családtag súlyos problémával küzdött, és szerette volna megbeszélni velem. Sajnos nem szántam rá a kötelező üdvözlésnél több időt, így elszalasztottam az alkalmat, amikor segíthettem volna.
A szeretet nagylelkű. A nagylelkűség, amit most gyakorolsz, nagyon fontos lesz afelé is, akit megszeretsz és aki végül a házastársad lesz. Az ünnepek alatt számtalan alkalom nyílik a viszonzás nélküli, nagylelkű ajándékozásra. Ezek az apró ajándékok az olajcseppek, amelyektől fényesen világít a lámpásod. Gondolj Jézus szavaira: Világosságotok világítson az embereknek, hogy jótetteiteket látva dicsőítsék mennyei Atyátokat!
párKatt.hu (Forrás: catholicmatch.com)
Christianae 