A helyes önértékelés nyolc buktatója

Téves gondolkodási mechanizmusaink számos problémát okoznak. Felismerésük a megoldás első lépése.

m9

Mindenkinek van egy alapállása saját magával és a világgal kapcsolatban. Ez határozza meg, hogyan fogjuk fel életünk eseményeit, helyzeteit.

Jó vagy rossz élmények hatására alapállásunk sérülhet, torzulhat. A sérült alapállás (pl. „nincs bennem semmi szeretetre méltó”) téves gondolkodást szül, amely számos érzelmi és egyéb probléma forrása.

A leggyakoribb téves gondolkodási mechanizmusok a következők:

Végletesség
Akire jellemző, hajlamos szélsőségekben gondolkodni. Saját magát abszolút sikernek vagy teljes csődnek, tökéletes szentnek vagy a legnyomorultabb bűnösnek tartja.

Túlzott általánosítás
Azt jelenti, hogy az ember egyetlen esetből általánosít. Aki így gondolkodik, egyetlen rosszul sikerült matekdolgozatból azt a következtetést vonja le, hogy nincs tehetsége a matematikához. Vagy ha egy lány kikosarazza, úgy véli, soha egyetlen nő sem fog vele szóba állni.

Szelektív látás
Akkor fordul elő, ha valaki egy-egy helyzetnek csak az egyik – többnyire a negatív – oldalát veszi észre. Ha a félig töltött pohárban a félig üreset látja. Például egy hosszú, fárasztó nap végén csak azon emészti magát, hogy mosatlan maradt a ruha vagy a piszkos edény – s közben szinte megfeledkezik arról, hogy becsülettel elvégezte napi munkáját és szeretettel törődött a rábízottakkal.

Gondolatolvasás
Mások viselkedésének vagy tetteinek indokolatlan, önkényes értelmezése. Például „Tudom, hogy X hülyének tart.” „Nem tetszik nekik a ruhám.” „Azért nem köszön a szomszéd, mert haragszik, amiért a múlt héten elfelejtettem kitenni a kukát.”

Önmagunkra vonatkoztatás
Amikor valaki indokolatlanul saját magára vonatkoztat eseményeket: „Tudom, hogy miattam veszített a csapat.” „Azért ment el mindenki olyan hamar, mert nem bírnak elviselni.”

Parancsolgatás önmagunknak
„Türelmesebbnek kell lennem.” „Jobban kell csinálnom ezt.” „Nem szabad ennyit aggodalmaskodnom.” A magunkra kényszerített szigorú utasításokkal és tilalmakkal fokozatos fejlődés helyett azonnali (irreális) változást követelünk önmagunktól.

Túlzott pesszimizmus
Amikor valaki ok nélkül mindig a legrosszabbra készül saját magával vagy szeretteivel kapcsolatban. Biztosnak véli, hogy valaki előbb-utóbb súlyos beteg lesz, baleset éri, el fogja veszíteni az állását, vagy a háztartásban minden el fog romlani, és nem lehet majd megjavítani.

Alulértékelés
Akire jellemző, hajlamos alábecsülni a jó teljesítmény jelentőségét. Például egy nehéz vizsga sikeres teljesítése után azt mondja: „Csak szerencsém volt.” Vagy ha lelkiismeretes szülőként elismerést kap, hogy milyen jól nevelte a gyermekeit, azt feleli: „Ó, nem én tehetek róla. Jó a természetük.”

Fontos tudnunk, hogy mindannyian hajlamosak vagyunk ilyen téves gondolkodási mechanizmusokra. Nem ritka, hogy valaki két-három ilyen rossz beidegződéssel küzd, és ezek komoly problémákat okozhatnak. Ugyanakkor reményre ad okot, hogy a téves gondolkodásmód fejleszthető és az önbecsülés javítható.

Hogyan?

Tudatosítsd a gondolataidat!
Vedd észre, amikor kellemetlen érzelmek fognak el vagy nem megfelelően viselkedsz! Próbálj visszaemlékezni, milyen gondolat(sor) váltotta ki az adott érzelmet vagy viselkedést! Légy türelmes magaddal; nem könnyű a gondolatokat észrevenni, mert sokszor spontán jönnek és mielőtt felfigyelnénk, már el is szállnak. Segít, ha leírod őket.

Ismerd fel a téves mechanizmusokat!
Ha sikerült tudatosítanod a gondolataidat, próbáld megállapítani, melyik téves mechanizmus nyilvánul meg bennük! Szelektív látás? Alulértékelés? Parancsolgatás? Ha tudod, melyikre vagy hajlamos (és milyen helyzetekben), rögtön észre fogod venni, amint megjelenik.

Keress bizonyítékokat az ellenkezőjére!
Ha sikerült tudatosítanod a gondolataidat és megállapítanod, melyik téves mechanizmus nyilvánul meg bennük, gondold végig, mi áll szemben a negatív gondolatokkal! Létezhet más magyarázat? Van valami, amit nem vettél figyelembe? Vedd számba az ellenérveket!

Merj cselekedni negatív gondolataiddal szemben!
Ha például úgy véled, senkinek nincs szüksége rád, mégis elmész egy társaságba, ahol nyitottan, segítőkészen vagy jelen, kiderülhet, hogy igenis fontos a jelenléted. Ha megtalálod azokat az adottságaidat, amelyekkel másokat szolgálhatsz, gondolkodásod és viselkedésed egyre kiegyensúlyozottabbá és pozitívabbá válik.

Matt Breuninger nyomán

párKatt.hu

Advertisements