Homoházasság: mi az igazi cél és ki az igazi győztes?

Az igazi cél sohasem az egyneműek házassága volt. Hanem a férfi és nő közötti házasság, a család, végül pedig a férfinak és nőnek teremtett ember lerombolása – ami az ezekhez ragaszkodó egyházak elhallgattatásával is jár. 

m17

A cél

Egy biszexuális aktivista nemrégiben egy rádióinterjúban beismerte: „A homoszexuálisok házasságáért folytatott harcban csak hazudjuk azt, hogy a házasság nem fog megváltozni, mert változni fog, és ennek így is kell lennie. (…) Három gyerekem van, akiknek nagyjából öten vagyunk a szülei, és nem látom, miért ne lehetne ez egy törvényes helyzet. Az új partnernőm gyerekének a bátyám az apja, az én lányom biológiai apja viszont Oroszországban él, és az örökbefogadott fiam is őt tekinti apjának. Vagyis az öt szülő két hármas csoportra oszlik. Szeretnék olyan jogrendben élni, amely képes tükrözni ezt a realitást, és ami véleményem szerint nem összeegyeztethető a házasság intézményével.”

Az eszköz

Kétféleképpen lehet valamit elpusztítani: vagy kalapáccsal szétveri az ember – azaz törvényileg betiltja –, vagy kiüresíti, mígnem értéktelenné válik. A házassággal az utóbbi történik. Először tartóssága és kizárólagossága szűnt meg (válás), majd a célja (fogamzásgátlás). Végül magát a fogalmát üresítik ki azáltal, hogy a kötelező tolerancia nevében az értelmetlenségig tágítják. Ha elkezdünk mindent rózsának nevezni, ami földből kinő, a rózsa szó elveszti jelentését. Ha bármilyen nemű személyek bármilyen ideig tartó, céltalan viszonyát házasságnak nevezzük, a házasság szó elveszti tartalmát. Mint Orwell az 1984-ben megjegyzi, a zsarnokság elsősorban a definíciókon múlik: nehéz a szabadságért harcolni, ha nincs rá szó. Nehéz a házasságért küzdeni, ha tartalmatlanná vált a fogalom.

A távolabbi cél

A házasság lerombolása egy tágabb folyamat része, melynek a homoházasság csak egy állomása. A távolabbi cél – mint XVI. Benedek pápa is rámutatott – magának az embernek a lebontása és atomizálása. Az első lépés a nemi szerepek felszámolása; ezt követi a házasság szétbomlasztása, majd az egyneműek házasodása, végül a nemiség megszüntetése. Az ember neme létállapotból tudatállapottá lesz. Férfi vagy nő: csupán választott szerep, letehető jelmez, mely mögött nem marad más, mint képlékeny massza, mely arra vár, hogy valaki formát adjon neki. De vajon ki fogja megformálni az új korszak emberét?

A győztes

Mint a Katolikus Egyház elleni eddigi összes lázadásnak, a mostaninak sem a lázadók lesznek az igazi győztesei – hanem a Császár. Egykor a reformáció eszméi is csak addig érdekelték a Császárt, amíg felhasználhatta azokat az Egyház ellen; utána nem foglalkozott velük. A homo- és genderideológia sem lesz többé érdekes, miután a Császár elérte mindenkori célját, a totális uralmat. A család nélkül élő, atomizált emberek nem tudnak összekapaszkodni, ellenállni az állam hatalmának, sőt szabadságukat és életüket is az ő bőkezűségének tulajdonítják. Ha a házasság fogalmába bármi belefér, akkor nem jelent semmit. Ha a házasság nem jelent semmit, a család sem jelent semmit. S ha a család nem jelent semmit, belép az állam, és olyan jelentéssel tölti meg, amilyennel akarja.

Mark Shea és Daniel Greenfield írásai alapján

Ménesi Krisztina/Magyar Kurír

Kapcsolódó bejegyzések

Reklámok