Inga és varázsvessző – keresztény szemmel

Talán már az ókortól kezdve, de a késő középkor óta bizonyosan ismert eljárás, hogy mogyoróvesszővel vagy hasonló pálcával keresik a föld mélyében rejlő kincseket. A keresett tárgy lelőhelyét állítólag a vessző titokzatos mozdulása mutatja. A módszer eredményességében már régen is sokan kételkedtek; maga Paracelsus „bizonytalan eljárásnak” nevezte. Noha a varázsvessző a XIX. század óta a babonákkal foglalkozó kézikönyvekben szerepel, a vesszőjárásnak még ma is sok híve van; ma radiesztétáknak, azaz sugárzásérzékelőknek nevezzük őket. Mi is áll e gyakorlat hátterében, és milyen lelkipásztori vonatkozásai vannak?

Mit keresnek varázsvesszővel és ingával?

• A vesszőjárás különböző formái már az ókorban ismertek voltak. Eredetileg feltehetően az istenek szándékának megismerése, illetve jóslás céljából alkalmazták. A késő középkorban érc és víz után kutattak; ma föld alatti vízereket keresnek.
• Mintegy hetven éve, az ezotéria térhódítása nyomán a vesszőszakértők földsugárzásokat, földben rejlő ingerzónákat és sugárzási hálókat keresnek. Divatba jött az erővonalak feltérképezése. Az alternatív gyógyászat művelői sokszor ingával állapítják meg a betegségek diagnózisát és ellenszerét (olykor varázsvesszővel is).
• Sokan különféle titkos információk megszerzéséhez is használnak varázsvesszőt vagy ingát.

Földsugárzások, földben rejlő ingerzónák és társaik – vajon léteznek?

• A geológusok szerint nem. Nyilvánvaló, hogy tudományosan nem bizonyítható spekulációkról van szó, mivel:
• a víz nem föld alatti erekben áramlik, hanem egyenletesen itatja át a talajt. A radiesztéták által emlegetett ingerzónákat és földsugárzásokat semmilyen objektív módszerrel nem lehet kimutatni vagy mérni, azok kizárólag szubjektív módon érzékelhetők;
• ritkán jut azonos eredményre több radiesztéta, akik egymástól függetlenül mérik fel ugyanazt a helyszínt;
• minden ismert és mérhető fizikai erő másként viselkedik és más törvényeknek engedelmeskedik, mint amilyeneket a radiesztéták feltételeznek;
• tudományosan ellenőrzött körülmények között mindmáig egyetlen radiesztéta sem tudta bizonyítani a képességeit;
• a radiesztézia tehát tudományos szempontból joggal tekinthető babonaságnak, okkult áltudománynak, amely a vesszőjáró vagy ingázó önbecsapásán alapszik.

Mitől mozdul meg az inga és a vessző, és hogy lehet, hogy a radiesztéták gyakran találnak vizet? Hogyan lehetséges, hogy egyesek jobban alszanak, miután az ingázó tanácsára áthelyezték az ágyukat?

• A vessző és az inga mozdulását igen finom, önkéntelen izommozgás okozza.
• A mozgást a radiesztéta tudattalanja idézi elő; öntudatlanul ő határozza meg, mikor, hol mozdul meg a vessző, és merre lendül az inga.
• Az ingerzónák létezése semmiféle objektív mérési technikával nem igazolható, ezért a tudomány  arra következtet, hogy kizárólag azok fejében léteznek, akik hisznek bennük.
• Mivel a víz egyenletesen itatja át a talajt (Európa középső területein 60–90 százalékos valószínűséggel talál vizet, aki a lefúr a mélybe), ezért minden vesszőjáró talál vizet. Némelyikük ösztönösen a növényzet alapján tájékozódik, amely elárulja, hol van víz a talaj közelében. Aki ért hozzá, annak nincs szüksége varázsvesszőre.
• Betegség, különféle zavarok és más problémák esetén a segítségül hívott radiesztéta mindig az illető ágya alatt találja meg az ártalmas zónát. Ha ilyenkor az ágy áthelyezését követően javulás tapasztalható, az a placebo-hatásnak tulajdonítható.

Lehet káros az inga és a varázsvessző használata?

• Mivel az inga és a vessző mozgását a tudattalan idézi elő, tévedés azt hinni, hogy ilyen módon bármilyen rejtett tudáshoz lehet jutni.
• Az inga és a vessző hívei ártalmas zónák létezésében hisznek, ami félelmeket szülhet, és korlátozhatja a szabadságukat. A bajokat, szerencsétlenségeket, amelyeket régen boszorkányok, démonok működésének tulajdonítottak, ma sokan káros sugárzásokkal magyarázzák. Mind a démonoktól, mind a sugárzásoktól való félelemben az az ősi pogány félelem nyilvánul meg, amelyben azok élnek, akik nem hisznek Jézus Krisztus üdvözítő erejében.
• Aki ártalmas zónákkal magyaráz tényleges betegségeket, zavarokat és más problémákat, hátráltatja az igazi okok kiderítését és a bajok orvoslását.
• Sokan hasznot húznak abból, hogy szükségtelen védőeszközöket: amuletteket, talizmánokat, sugárárnyékoló berendezéseket kínálnak – általában igen borsos áron – nemlétező sugárzások ellen.
• Az ingával vagy vesszővel megállapított diagnózis teljességgel megbízhatatlan és szigorúan elutasítandó. Fennáll a veszély, hogy téves a diagnózis, és félrekezelik a beteget.
• Aki döntéseinél ingát vagy varázsvesszőt használ, függőségbe kerül, és csorbul személyes felelőssége.

Miért lelkipásztori kérdés az ingázás és a vesszőjárás?

• Tevékenysége során számos radiesztéta átlépi a természetes lehetőségek határát. Aki térkép fölött ingáz, információszerzés céljából „megegyezik” a vesszővel bizonyos jelekben, vagy „mentálisan” [pl. diagnosztikus céllal] használja az ingát, nem természetes úton próbál ismeretekhez jutni.
• Aki azért használ ingát vagy vesszőt, hogy rejtett, természetes úton meg nem ismerhető tudáshoz jusson, mantikus, azaz a jövendőmondás körébe eső tevékenységet folytat. Az efféle praktikáknak  pedig minden formája utálatosság az Úr szemében (MTörv 18,9–11).
• Az ingázás és a varázsvessző használata gyakran utat nyit más okkult és babonás praktikák felé.

Forrás: az osztrák Nazaret katolikus közösség honlapja.

További irodalom: a Katolikus Egyház New Age-ről vallott álláspontját ismerteti a Kultúra Pápai Tanácsa és a Vallásközi Párbeszéd Pápai Tanács által kiadott Jézus Krisztus az élő víz hordozója című dokumentum, illetve Danneels bíboros Krisztus vagy a Vízöntő című pásztorlevele.

A New Age jelenségeivel kapcsolatban részletesebb tájékozódásra nyújt lehetőséget Gál Péter: A New Age keresztény szemmel című (internetről letölthető) könyve, illetve Kovács Gábor: Mágia és hit című (internetről letölthető) könyve.

Magyar Kurír

Advertisements