Hellinger-féle családállítás – keresztény szemmel

k51Ki Bert Hellinger?

Anton Hellinger 1925-ben született Heidelbergben. A háború után belépett a Fehér Atyák kongregációjába, és felvette a Suitbert (Bert) nevet, amelyet a kongregáció elhagyása után is megtartott. Teológiai tanulmányai végeztével 1952-ben szentelték katolikus pappá. Ezután éveken át misszionáriusként működött és tanított Dél-Afrikában.

1968-ban visszatért Németországba, de nem tudta megszokni a II. Vatikáni Zsinat utáni megváltozott körülményeket, s végül 1971-ben kilépett a kongregációból. Megnősült, és különféle pszichológiai tréningekbe kezdett, amelyek közül egyet sem fejezett be. E kurzusok során számos családgondozói módszerrel is megismerkedett. Az elismert családterápiás eljárások közül önálló módszerként kiemelte a családállítást, amellyel a kilencvenes évek közepétől egyre ismertebbé vált. Az eljárást továbbfejlesztve kialakította saját családállítás-módszerét, amelyet azután sokan átvettek tőle.

Mi a családállítás?

Bert Hellinger nem foglalkozik azzal, hogyan alkalmazzák követői az általa bevezetett gyakorlatot. Tagadja, hogy felelős volna bármiért, amit mások az ő neve alatt tanítanak vagy tesznek. Így a „Bert Hellinger-féle családállítás” valójában számos, egymástól egészen különböző felfogást és gyakorlatot jelent. Nincsenek alapszabályok, irányelvek; a „terapeuta” szabadon engedheti a fantáziáját.

Hellinger gyakorlata eredetileg abból a gondolatból indult ki, hogy sok egészségi, emberi, munkahelyi nehézség valójában megoldatlan családi problémákban gyökerezik. A családállítás során a kliens segítőket választ egy csoportból (akár nagyobb nyilvánosság előtt), akik a családtagjait  képviselik, s akiket egymás közötti kapcsolataiknak megfelelően helyez el a teremben. Végül a kliens szerepét is egy képviselő veszi át. Ezután a kliens már csak szemléli a fejleményeket. A képviselők egymás után elmondják, milyen érzéseik, benyomásaik vannak. A moderátor ekkor addig változtatja a képviselők elhelyezkedését a teremben, időnként hangosan kimondatva velük egy-egy mondatot, amíg mindenki úgy nem „érzi”, hogy minden elrendeződött. Az ily módon kialakult kép hivatott megoldani a kliens problémáját. A helyzetet nem szabad megvitatni, mivel az megkérdőjelezhetné érvényességét, s így a terápia veszítene hatékonyságából.

A gyakorlat mögött rejlő elmélet 

Hellinger szerint minden család mögött valamiféle közös családi lélek áll, amely „intelligens mezőt” képez. A család feltérképezésekor a képviselők ezzel a mezővel kerülnek kapcsolatba, és – mintegy médiumként – képesek reprodukálni, felidézni, amit az általuk megjelenített személy az adott pillanatban érez. A felállítás célja, hogy a kliens felismerje a sorsszerűen bekövetkező családi helyzeteket és elfogadja, amit sorsa rendel.

A módszer pszichológiai szempontú kritikája

A Német Rendszerterápiai és Családterápiai Társaság (Deutsche Gesellschaft für Systematische Therapie und Familientherapie – DGSF) megbízhatatlan és elégtelen terápiának tartja a Bert Hellinger-féle családállítást, mivel
• ezoterikus-mágikus végzethitet közvetít;
• a moderátor parancsoló stílusban utasít, megfelelő, alapos átgondolás nélkül, ami a felmerült probléma valódi megoldását jelenthetné;
• a „megoldás” többnyire általános érvényű tanácsokból áll, amelyek nem veszik figyelembe a konkrét, valóságos személyeket;
• pszichológiailag labilis kliensnél súlyos kárt okozhat a családállítás; tanúk által igazoltan több esetben előfordult, hogy valaki öngyilkosságot követett el a családállítás után;
• a Hellinger-féle családállítás spiritiszta eljárásnak tekinthető, sámános felhangokkal; e „gyógymód” nem alkalmas pszichoterápiás kezelésre.

A módszer lelkipásztori szempontú kritikája

Az egykori katolikus teológus állításai és publikációi mindinkább eltávolodtak a keresztény istenképtől:
• Hellinger a személyes Isten helyett a vak végzet hatalmát látja, amely előtt az embernek meg kell hajolnia;
• Azt állítja, hogy végső soron nincs abszolút különbség jó és rossz között;
• Hellinger nem fogadja el a Biblia „erőszakos” Istenét és a Jézus Krisztus keresztje általi megváltást;
• Hiábavalónak tartja és elutasítja a kiengesztelődést olyan esetekben, amikor a szülők vagy nagyszülők bűnt követtek el. Nem a leszármazottak dolga, hogy megítéljék a korábbi generációk tetteit, nekik csak el kell fogadniuk mindazt, ami történt. A békét csak az találja meg, aki ilyen módon elfogadja a sorsát.
• Hellinger megoldási módja mögött a keresztény gondolkodással és a megváltásba vetett hittel összeegyeztethetetlen szemlélet áll. Ezért nem tanácsos részt venni Bert Hellinger-féle családállításon.

Forrás: az osztrák Nazaret katolikus közösség honlapja.

További irodalom: a Katolikus Egyház New Age-ről vallott álláspontját ismerteti a Kultúra Pápai Tanácsa és a Vallásközi Párbeszéd Pápai Tanács által kiadott Jézus Krisztus az élő víz hordozója című dokumentum, illetve Danneels bíboros Krisztus vagy a Vízöntő című pásztorlevele.

A New Age jelenségeivel kapcsolatban részletesebb tájékozódásra nyújt lehetőséget Gál Péter: A New Age keresztény szemmel című (internetről letölthető) könyve, illetve Kovács Gábor: Mágia és hit című (internetről letölthető) könyve.

Magyar Kurír

Kapcsolódó cikkek

Advertisements